Bekoltoztunk!
Nem volt egyszeru: eloszor arra kellett varni harom napot hogy a tulaj hazajojjon, aztan arra hogy a maradek butorokat kivigye a lakasbol, vegul pedig meg egy napot a koltoztetokre is, de penteken vegre mienk lett a lakas. Tibor csutortok este hazavezetett Budapestre ertunk, osszepakoltunk ujra - mondanam hogy rutinosan - es pentek reggel a gyerekekkel utnak indultunk. Szerencsere tiszta idoben tudtunk utazni, a kolykok is jol birtak, ket megallassal 5 ora alatt ki is ertunk az ures lakasba, epp egyszerre a koltozteto teherautoval. El is kezdtek felhordani a dobozokat es butorokat, Tibor a listan pipalta szam szerint oket - vegul csak 3 nem lett meg es egy szeklab torott ki. Minden dobozt igyekeztunk a sajat szobajaba letenni, a konyha sajnos itt sokkal kisebb mint a kaliforniai volt, ugyhogy a "kitchen" feliratu dobozokbol csinos falat tudtunk felhuzni az etkezo reszen. Julinak es Marcinak nagyon tetszett a felfordulas es a lakas is, de allandoan utban voltak, ugyhogy inkabb elmentunk megnezni az ovit ahol mar nagyon vartak. Szepen korbevezettek minket a csoportszobakon, az ovodavezeto, aki Juli ovonenije is lesz, nagyon kedves es turelmes volt, hagyta oket jatszani, megetethettek az aranyhalakat, es Juli meg egy rovid tornaorara is beallt. Valasztottunk piros es kek ovis polokat, illetve Julinak szoknyat es ruhacskat, megmutattak az oltozoszekrenyuket is. Marci ugyan aludt valamennyit az autoban, de azert mar jo faradt volt, kezdett nyoszorogni, ugyhogy egy taxival inkabb "hazamentunk" a holtebe pihenni. Az uj poloikat persze azonnal felvettek, es ugy mentunk korai vacsorazni a szomszed bevasarlokozpontba, ahol mar korabban felfedeztem glutenmentes menut az egyik etteremben. A kajatol es az izgalmas helytol uj erore kaptak, es vigan rohangaltak a folyoson, majd megtalaltak a gyereksarok kisvonatat es azon kedtek jatszani. Vegul befutott Tibor is, miutan minden cuccot sikerult behordaniuk a lakasba (es a terszra, tarolo hianyaban).
Ejjel jol aludtunk a kenyelmes es tiszta agyban, Juli nagyon elvezte hogy sajat szobajuk van, szerintem meg eleldegelt volna par napot itt. Szombaton viszont reggeli utan indultunk is kipakolni a lakasba, vart rank eleg sok melo. Persze a gyerekszoba dobozaival kellett kezdeni, Juli mar sorolta mi mindene van benne amikkel feltetlen jatszani akar, igy mar boldogan elvoltak amig probaltam en a konyai minimumot eloasni, hogy kavezni es enni tudjunk. Ebedre persze az olaszokhoz mentunk at, mar vartak ok is hogy megismerjek a csaladot, hiszen Tibor torzsvendeg naluk.
A delutani piheno alatt elinteztem az elso bevasarlast a legkozelebbi kisboltban, aztan pedig egyutt meglatogattuk a helyi Tescot - na ilyet sem csinaltunk meg hetvegi programkent, nem is fogok tobbet ha nem muszaj.
