A joido csutortokig tartott ki, amennyire lehetett ki is hasznaltuk nemi varosnezesre, probaltam kicsit fotozni is, de mar most eleg sok a turista akik meglehetosen zavarjak a kepet. Nagyi is tudott csavarogni kicsit a palacsintasutes, huslevesfozes, ingavasalas es huszarcsako keszites mellett, delutanonkent pedig a gyerekek logtak rajta es elveztek hogy o vegre hajlando hatalmas felfordulas mellett satrat epiteni a gyerekszobaban. Ket estere is leleptunk vacsizni errefele jaro budapesti baratokkal, es mivel Nagyi tudott maradni pentekig, vegre ejutottam egy szimpatikus kis jogastudioba, ahol angol nyelvu orak is vannak. Az oviban penteken nemzetkozi napot terveztek, de sajnos Juli csutortok delutan mar nagyon kohogott es nem erezte jol magat, igy ezt most kihagytuk, persze Marci is maradt itthon. Igy sajnos a szuper huszarruhat nem tudtak megmutatni (Julinak partat keszitett Nagyi), de vasarnap azert a nemzeti unnep alkalmabol beoltoztek. Valoszinuleg az elozo megfazasat sem tudta kiheverni es arra szedett ossze egy ujabb virust, azota mar mindenkinek veszettul folyik az orra, de szerencsere semmi komolyabb. A hetvegere feliratkoztunk, hogy befogadnank az ovis tengerimalacokat, ugyhogy ertuk delutan azert bementunk, a gyerekek - foleg Juli - mar nagyon vartak, ki is neztek a ketrec helyet es feltankoltunk repabol is. Ezek az allatok szerencsere nappal aktivak es elegge hozzaszoktak a nyustoleshez, ugyhogy lehetett oket kezbe venni, simogatni, fesulni, dobozban "setaltatni". A hetvegi hideg szurke esos idoben eppen jol jottek tarsasagnak, raadasul allandoan ehesek voltak, ugyhogy mindig volt tennivalo. A lakast belengo enyhe allatkert-szag es a potyogo szena miatt azonban biztosan nem fogunk ilyen malackakat venni haziallatnak, pont eleg is volt egy hetvege veluk.
