Nyilvan Angliaban is azert beszelnek allandoan a idojarasrol mert sz@r... igy itt is megint ezzel kezdem. A het elejen meg telikabatot vettunk, es remenykedve figyeltuk az elorejelzest, mikor latjuk meg vegre a napot. Nos, a het vegeig varni kellett, de vegre szombaton elegtek a boszorkanyok (lasd Walpurgis-ej, tavalyi bejegyzes) es veget ert a tel. (Nagyon remelem.) A barataink nagy batran meghirdettek Leo szulianpi bulijat a Letna parkba, es mazlijuk volt, meg persze neknunk is, szikrazo napsutesben es sivatagi 17 fokban piknikezhettunk gyonyoru tulipanok es viragzo fak-bokrok illataban. Masnap a novere, Lettice bulija volt, gondoltak egy hetvegen legalabb tulesnek a felfordulason. Ez a party reszben az agyagozos muhelyben, reszben a lakasukon zajlott, anyuka gondolom meg most is takarit. A ket bulira persze mindket gyerek hivatalos volt, ez nyilvan azt is jelentette hogy suthettem a glutenmentes muffinokat, tortat Juliskamnak tonnaszam. A hetvegere meg az ovis malackakat is elhoztuk, az egyik ovoneni vett nekik egy porazt, hogy levihessuk setalni. Ezek az allatok egyebkent alapvetoen nagyon parasok, gondolhatjatok mennyire volt lelkes az a szerencsetlen amelyikre feladtuk a cuccot. Meg a friss fu sem erdekelte a kertben, egy perc alatt megtalalta a kosarat es kapaszkodott volna vissza bele. Ugyhogy vegul inkabb a plusskutyakat huzogattak a kolykok a porazzal boldogan a lakasban. Optimistan varjuk a majust, ma reggel mar 7 fokra ebredtunk, biztato.
